Az oldal jelenleg feltöltés alatt áll.

Szív- és érrendszer

Szív- és érrendszeri hatások klimax előtt és után

Magyarországon minden második ember a szív- és érrendszeri megbetegedésekben hal meg. Jóval több férfi veszti életét szívinfarktusban 40-50 éves kora között, mint ahány nő. Azonban a gyengébbik nem számára kedvező különbség az 50 éves kor fölött megszűnik, majd – bármilyen meglepően hangzik is – a nők veszik át a vezetést. Nem árt az ötödik x tájékán gondolni erre.

Szív- és érrendszer

Az 50 év feletti nőknél a szív- és érrendszeri betegségek (infarktus, agyvérzés) kockázatának növekedésével kapcsolatos kérdések az utóbbi évtizedben az érdeklődés homlokterébe kerültek. A nők nagy része a daganatoktól, főleg az emlőráktól fél, miközben a legtöbben szív- és érrendszeri betegség következtében halnak meg, régóta ismert, hogy a koszorúér betegségek és a szívinfarktus vonatkozásában a nők előnye a férfiakkal szemben az utolsó menstruáció (a menopauza) után megfordul, és a nők utolérik a férfiakat a szomorú statisztikában. A kockázat növekedésének háttérben az áll, hogy amíg fiatalabb korban a nők védettséget élveznek az ösztrogén hormon hatásai miatt, addig a menopauza bekövetkeztével – a tüszőhormon termelődésének csökkenése miatt – ez a viszonylagos védettség megszűnik. Az ösztrogén védő szerepének megszűnése mellett a változás korában az egyéb rizikófaktorok is sokszor megszaporodnak: a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, a kedvezőtlen vérzsír arányok, valamint a mozgásszegény életmód. A szívinfarktus miatt kórházba került nők adatait a férfiakéval összehasonlítva kiderült, hogy a nők az első infarktusuk idejében több társbetegségben szenvednek, túl későn kerülnek kórházba és kevésbé intenzív kezelésben részesülnek, pedig az infarktusuk gyakran súlyosabb szövődményekkel jár, mint a hasonló korú férfiaké.

Mindezek miatt a nők egész életében, így a menopauzát követően is a megelőzésnek igen nagy a jelentősége. A megoldás kézenfekvő: rendszeres vérnyomás és testsúly kontroll, rendszeres edzés és testmozgás, a kockázati tényezőket jelentő betegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) megfelelő kezelése, és végül, de nem utolsósorban: klimaxos panaszok jelentkezése esetén a hormonpótló kezelés. Bizonyított tény ugyanis, hogy az időben, viszonylag fiatalabb korban (azaz 45 és 59 éves kor között) elkezdett ösztrogén kezelés lényegesen csökkenti az érelmeszesedés és a szívinfarktus előfordulását.